GDPR

Általános tájékoztatás a 2018. május 25. napjától alkalmazandó GDPR rendeletrõl

Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete - általános adatvédelmi rendelet

Mi a célja?
A GDPR az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete (általános adatvédelmi rendelet) a személyes adatok védelmének erõsítése a szankciók erejével való kikényszerítéssel és az adatok unión belüli áramlásának szabályozása.

Mikortól és kinek kötelezõ alkalmazni?
2018. május 25-tõl kötelezõen alkalmazandó a személyes adatoknak az Unióban tevékenységi hellyel rendelkezõ adatkezelõk vagy adatfeldolgozók tevékenységeivel összefüggésben végzett adatkezelésére.
A rendelet hatálya a „háztartási” adatkezelésen kívül minden adatkezelésre vonatkozik.

I. Fogalom meghatározás:
- „Érintett” minden olyan természetes személy, akinek személyes adatait valaki tárolja és kezeli.
- Személyes adat: Az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ, amivel elérhetõ vagy azonosítható az érintett a WP29-es munkacsoport szerint még dinamikus IP cím is személyes adat tud lenni.;
Személyes adat például: név, lakcím, anyja neve, születési hely, idõ, okmányazonosítók, telefonszám, e-mail cím, felhasználónév, bankszámla adatok.
- WP29-es munkacsoport: Az adatvédelmi irányelv 29. cikke alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport mely az Európai Tanács mellett dolgozik és összehangolja a tagállami felügyeleti hatóságok tevékenységét. http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/workinggroup/
- Adatkezelõ: Természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatokat kezeli.
Adatkezelõ minden olyan személy vagy szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelõt vagy az adatkezelõ kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
- Adatfeldolgozó: Az a személy vagy szerv, amely az adatkezelõ nevében személyes adatokat kezel.
Például archiváláshoz vagy számlázáshoz igénybe vett szoftver üzemeltetõje, számviteli szolgáltatásokat nyújtó szervezet, stb.
- Címzett: Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel, vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e.
- Felügyeleti hatóság: Egy tagállam által az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendeletének 51. cikkének megfelelõen létrehozott független közhatalmi szerv.

II. Alapelvek:
- Jogszerûség, tisztességes eljárás és átláthatóság
 A személyes adatok kezelését jogszerûen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni - Célhoz kötöttség
 A személyes adatok gyûjtése csak meghatározott, egyértelmû és jogszerû célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethetõ módon
- Adattakarékosság
 A személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelõek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükséges mértékre kell korlátozódniuk
- Pontosság
 A személyes adatok kezelésének pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük. Az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törlendõk vagy helyesbítendõk
- Korlátozott tárolhatóság
 A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetõvé Integritás és bizalmas jelleg
 Biztosítva legyen a személyes adatok megfelelõ biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve
- Elszámoltathatóság
 Az adatkezelõnek kell bizonyítani tudni, hogy az adatkezelése megfelel a G vonatkozó személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat a rendelet a személyes adatok különleges kategóriáján kívül, külön szabályozza.
Ezek kezelésére abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik, vagy ha az adatkezelést az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelõ garanciákat nyújtó uniós vagy tagállami jog lehetõvé teszi.

Mit jelent az adatkezelés?
A személyes adatokon vagy adatállományokon, az alkalmazott technológiától függetlenül végzett bármely mûvelet, így például a gyûjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Mikor jogszerû az adatkezelés?
A meghatározott céllal, jogalappal és tárolási idõvel rendelkezik az adott adatkezelési folyamat. A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerû, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:
 az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történõ kezeléséhez;
 az adatkezelés olyan szerzõdés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerzõdés megkötését megelõzõen az érintett kérésére történõ lépések megtételéhez szükséges;
 az adatkezelés az adatkezelõre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
 az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;
 az adatkezelés közérdekû vagy az adatkezelõre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
 az adatkezelés az adatkezelõ vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsõbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvetõ jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Mit jelent az adatvédelmi incidens?
Adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi, például személyes adatok megküldése téves e-mail címre vagy a nyilvántartások szervezett külsõ támadása.
Az incidenst az adatkezelõ indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésõbb 72 órával azután, hogy az a tudomására jutott, bejelenti az illetékes felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínûsíthetõen nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.
Ha az adatvédelmi incidens valószínûsíthetõen magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelõ indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensrõl. Az adatvédelmi incidens személyek jogaira gyakorolt hatását, hogy jár-e kockázattal vagy a besorolása magas kockázatú, mindig az adatkezelõnek kell mérlegelnie.

Felügyeleti hatóság
Minden tagállam köteles kijelölni vagy létrehozni egy vagy több független közhatalmi szervet, amelyek felügyeleti hatóságként eljárva biztosítják a GDPR alkalmazásának ellenõrzését.
Magyarországon a felügyeleti hatóság jogszabály általi kijelölése még nem valósult meg, de az Alaptörvénnyel és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezéseivel összhangban a NAIH megfelel az általános felügyeleti hatósággal szemben támasztott kritériumoknak.

Mi a felügyeleti hatóság fõ feladata?
A felügyeleti hatóság a vizsgálati jogkörének gyakorlása során széles hatáskörrel fog bírni, például hozzáférést kell biztosítani az adatkezeléshez használt eszközökhöz.
A hatóság vizsgálatot folytathat bejelentésre és hivatalból egyaránt. A vizsgálat során minden adatkezelõnek képesnek kell lennie a GDPR-nak való megfelelés igazolására.

Felkészülés a GDPR-ra

Milyen lépések szükségesek a GDPR-ra való felkészüléshez?
Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendeletének elsõ fejezetében a 2. cikk által meghatározott tárgyi hatálya alá esõ összes adatkezelõre fogalmazza meg a jogokat és kötelezettségeket. A rendelet nem tér ki pontosan (taxatíve) a kötelezõ elemek megfogalmazására.
Az alábbiakat mindenképpen javasolni lehet.
 Az adatkezelõ szervezetén belüli a GDPR ismeret megalapozása oktatással
 Folyamatok felmérése, adatkezelési folyamatok azonosítása
 Automatikus döntéshozatal felmérése
 Harmadik ország érintett-e
 Adatvagyon feltérképezése
 Incidens kezelés
 Informatikai mûködés felülvizsgálata (adatbiztonság, szabályzatok, nyilvántartások)
 Régebbi adatbázis felülvizsgálata
 Adatvédelmi szabályzat elkészítése
 Adatkezelési tájékoztatók elkészítése - Munkavállalókra - Szerzõdéses partnerek szerzõdéseinek kiegészítése, érintettekre, weboldalra,
 Nyilvántartások elkészítése - Adatkezelési folyamat nyilvántartás - Adatvédelmi incidens nyilvántartás - Kockázat elemzési, hatásvizsgálati nyilvántartás
 Szabályzatok és nyilvántartások hatályba léptetése, oktatása
 Jogszabályfigyelés
 Rendszeres képzések, továbbképzések
 Adminisztrációs és tudásbázis naprakészség biztosítása
 Rendszeres auditálás A felkészülést segítõ források
 A hatályos adatvédelmi szabályozás megismerése: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
 A GDPR szövege: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32016R0679
 A 29-es cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport iránymutatásai: https://www.naih.hu/29-es-munkacsoport-iranymutatasai.html
 NAIH állásfoglalások: https://www.naih.hu/az-adatvedelmi-reformmal-kapcsolatos-allasfoglalasok.html https://naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html

Adatkezelési nyilatkozatra vonatkozó javaslat az igazságügyi szakértõk számára az igazságügyi szakvélemény elkészítésekor: A szakvélemény készítõje az ezen szakvéleményben megjelenõ személyes adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történõ védelmérõl és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl (általános adatvédelmi rendelet) szóló Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) rendelkezéseinek megfelelõ módon kezeli.

Horváth Zsófia - méhész

"Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint elõtte." Teréz anya

[ tovább ]

Miért élõ a méz?

…a méhek enzimjeitõl, melyek folyamatosan dolgoznak a mézben, …a leírhatatlanul sok jótékony hatástól, …és mert ügyeltünk rá, hogy ez így maradjon

A méz kristályosodása

A méz kristályosodása természetes folyamat. Ez a méz fajtájától függõen bekövetkezhet pár napon belül is - például a repceméznél - de akácméz esetében akár több évig sem. A megkristályosodott méz beltartalmi értéke semmivel sem csökken, csupán az állaga változik meg.

[ tovább ]